VBAC szüléstörténet névtelenül
"Teljesen más érzésekkel feküdtem a kórházi ágyon, mint a sürgősségi császár után. Újra végigcsinálnám, ahogy az első szülésemet soha nem szeretném megismételni."
Az első gyermekem születése életmentő császárral végződött. Még NST-re mentem be, ahol a Doktor Úr javaslatára megfigyelésre kerültem. Nem gondoltam, hogy aznap este már megszületik az első gyermekem, de már fájásokat jelzett a berendezés, és én gyötrő gondolatokkal feküdtem az szülészeti osztályon, hallva a többi kismama küzdését és boldogságát. Ahogy helyet változtattam, a babám jelezte, hogy nem jó a helyzet, és besípolt a gép. Engem meg megnyugtattak, hogy minden rendben lesz. Aztán ez sűrűbben előfordult, megindult a tágulás, de elkezdett a lábam zsibbadni és nem éreztem jól magam, ahogy a baba sem. Estére érzéstelenítés, és császármetszés. Olyan gyorsan történtek a dolgok, a gyermekem egyből felsírt, de elvitték. Hiába kérdeztem, hogy hol van? minden rendben van vele? Csak megnyugtattak, és elvitték. Nem volt anyaóra, nem volt kontaktus, este végig inkubátorban volt, én meg a megfigyelőben. Másnap találkozhattunk, két ismeretlen ismerősként. Nm szopott, illetve a torna után derült ki, hogy az arcában is letapadtak az izmok, így fejtem a tejet. A kórházból úgy engedtek ki, hogy rövidebbnek látják az egyik lábát. 3 hónapos korában is jöttek a jelek, izom letapadás, torna és fejlesztés. És most nem ezt a történetet írom le és folytatom, hanem azt, hogy császármetszés után is lehet természetes úton szülni. Mikor kiderült, hogy úton van a kistestvér, és elég sok idő telt el az első óta (5 év), kerestünk egy olyan orvost, aki végig figyeli a gyermeket és nem a császármetszés az első gondolata, sem az indított szülés. Elmondtam, hogy milyen rosszul érintett az első szülésem, és hogy szeretném megpróbálni természetesen megszülni a gyermekem. Tüzetesen rákérdezett az akkori történtekre, megnézte a gyermekem születési papírját, és megnyugtatott. Megbeszéltük, hogy nem a császármetszés ellen vagyok, csak szeretném, ha az első olyan jelre, ami oxigénhiányos állapotot mutat, lépnénk. Anno négy orvos nézett meg, és egyik sem látta sürgősnek az esetünket. Rövid köldökzsinórral és számomra is sok kérdőjeles történettel mentünk haza. Viszont évekig jártunk fejlesztésre, tornára emiatt. Sokat olvastam utána a különböző szülésekről, a különleges esetekről, hogy tisztában legyen, mi az a pont, amire én tudok figyelni, amiben én tudom segíteni a gyermekem születését. A második gyermekem érkezésére is hirtelen került sor, otthon szivárogni kezdett a magzatvíz, ezért elindultunk kocsival a klinikára. Bent ment el a magzatvíz és végig arra gondoltam, másfél óra, és láthatom a gyermekem. Nehezen tágultam, kaptam beöntést, szülésznő segített, és végig biztatott. Magzatvíz elfolyása után 10 órával tarthattam a kezemben a második gyermekem, akinek az apja vághatta el a köldökzsinórját, a karjában tarthatta, és végig velem volt. Szoptathattam, figyelhettem, és örömködhettem, hogy az 5. nyomásra ő is ügyesen küzdve megszületett. A lehető legjobb - a fájdalmak ellenére - ha megadatik ez a figyelem és természetesség. Teljesen más érzésekkel feküdtem a kórházi ágyon, mint a sürgősségi császár után. Újra végigcsinálnám, ahogy az első szülésemet soha nem szeretném megismételni. Végig félelemben tartottak, nem nyugtattak meg, és a telefonban azt kellett mondanom a férjemnek, hogy jól vagyok, holott akkor már zsibbadt a lábam és sípolt a gép testhelyzet változtatás közben. A második szülés következtében nagyon szétszakadtam, szárazon szülni nem könnyű. Komoly segítség volt, hogy az orvos is tartotta bennem a lelket és mindent közvetített a gyermekemmel kapcsolatban is. Ez is hatalmas különbség volt. Ezt a természetes folyamatot hagyták meg nekünk, amikor tudod, hogy számodra is fájdalmas, de az érzés és a fájdalom a természetes oxitocin termelése miatt később elfelejtődik. Hagyjátok, hogy a szülés és születés vigyen magával. Az orvosi segítség elengedhetetlen, ugyanakkor széppé tudja varázsolni ezt a kimerítő utat, ha odafigyelünk a jelzésekre is, a gyermekünkre is! Császár után természetesen szülni CSAPATMUNKA!
